Félretájékoztatás

A szabályok kifejtése
Felhasználói élmények

Szabályzatok részletei

Változtatási napló
A szabály indoklása
A félretájékoztatás különbözik a közösségi alapelveinkben tárgyalt más típusú beszédektől, ugyanis nincs lehetőség arra, hogy átfogó listát állítsunk össze a tiltott dolgokról. Például a durva erőszak vagy a gyűlöletkeltő magatartás esetében a szabályaink meghatározzák, milyen tartalmakat tiltunk, és még azok is betarthatják a szabályokat, akik nem értenek egyet velük. A félretájékoztatás kapcsán azonban nem tudunk ilyen vonalat húzni. A világ folyamatosan változik, és ami az egyik percben igaz, a következőben már nem biztos, hogy az. Az emberek különböző mértékben tájékozottak az őket körülvevő világról, és előfordulhat, hogy valamit igaznak hisznek, holott nem az. Egy olyan szabály, amely egyszerűen csak tiltaná a „félretájékoztatást”, nem nyújtana hasznos iránymutatást szolgáltatásaink felhasználói számára, és nem lenne betartatható, hiszen nincs tökéletes hozzáférésünk az információkhoz.
Szabályaink ezzel szemben a félretájékoztatás különböző kategóriáit fogalmazzák meg, és próbálnak világos útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kezeljük az ilyen jellegű beszédet, amikor találkozunk vele. Megközelítésünk minden kategória kapcsán azt a szándékunkat tükrözi, hogy próbálunk egyensúlyt teremteni az önkifejezés, a biztonság, a méltóság, a hitelesség és az adatvédelem értékei között.
Eltávolítjuk a félretájékoztatást, amennyiben az feltehetően közvetlenül növelné a fenyegető fizikai bántalom kockázatát. Eltávolítjuk továbbá a tartalmat, ha az vélhetően közvetlen szerepet játszik politikai folyamatok működésébe való beavatkozásban. Annak meghatározásához, hogy mi minősül félretájékoztatásnak ezekben a kategóriákban, független szakértőkkel dolgozunk együtt, akik megfelelő ismeretekkel és szakértelemmel rendelkeznek mind az adott anyag igazságtartalmának vizsgálatához, mind pedig annak megállapításához, hogy a tartalom közvetlenül növeli-e a fenyegető bántalom kockázatát. Ennek részeként például partneri együttműködést folytatunk az egyes országokban a helyi jelenléttel rendelkező emberi jogi szervezetekkel annak megállapítása érdekében, hogy igaz-e egy polgári konfliktusról szóló pletyka.
Minden egyéb félretájékoztatás esetében az elterjedtség csökkentésére vagy a termékeny párbeszédet elősegítő környezet megteremtésére összpontosítunk. Tudjuk, hogy az emberek gyakran ártalmatlan módon használnak félretájékoztatást, például a mondanivalójuk eltúlzására („Nincs még egy csapat ebben a sportágban, aminek ilyen rossz eredményei lennének!”) vagy humoros, illetve szatirikus célzattal („A férjem elnyerte »Az év férje« díjat.”) Az is előfordul, hogy pontatlanságokat tartalmazó történetben osztják meg az élményeiket. Bizonyos esetekben az emberek mélyen gyökerező személyes véleményeket osztanak meg, amelyeket mások hamisnak tartanak, vagy olyan igaznak vélt információkat, amelyeket mások azonban hiányosnak vagy félrevezetőnek gondolnak.
Mivel tudjuk, hogy milyen gyakori az ilyen beszéd, arra összpontosítunk, hogy hasznos információkat biztosítsunk a felhasználók számára, amikor potenciálisan félrevezető vagy zavarba ejtő tartalommal találkoznak. Ennek részeként az Egyesült Államok területén kívül a világ számos pontján külső tényellenőrző szervezetekkel együttműködve ellenőrizzük és értékeljük a leginkább vírusszerűen terjedő tartalmak pontosságát platformjainkon (az Egyesült Államokban alkalmazott megközelítésünkről itt, illetve itt olvashatsz). A kezdetben az Egyesült Államokban induló Közösségi megjegyzések program lehetővé teszi, hogy az emberek további kontextussal egészítsék ki a potenciálisan félrevezető vagy zavarba ejtő bejegyzéseket a Facebookon, az Instagramon és a Threadsen (lásd itt). Emellett forrásokat biztosítunk a médiaműveltség és a digitális írástudás erősítéséhez, hogy az emberek önállóan eldönthessék, mit olvasnak el, miben bíznak meg, és mit osztanak meg. Megköveteljük az emberektől, hogy MI-tájékoztatási eszközünk segítségével tájékoztassanak minket, ha olyan organikus tartalmat tesznek közzé, amelyben digitálisan létrehozott vagy módosított, fotorealisztikus videó vagy valósághű hang szerepel. Ha ezt elmulasztják, szankciókat alkalmazhatunk velük szemben. Címkét is beállíthatunk bizonyos, digitálisan létrehozott vagy módosított tartalmaknál, amelyeknél különösen nagy az emberek félrevezetésének kockázata valamilyen közérdekű kérdésben.
Végül pedig a félretájékoztatás terjesztésével gyakran átfedésben lévő, egyéb területeken is tiltunk bizonyos tartalmakat és magatartást. Közösségi alapelveink például tiltják a hamis fiókokat, a csalást és az összehangolt nem hiteles magatartást.
Az online és offline környezetek változásával és fejlődésével párhuzamosan folytatjuk e szabályaink fejlesztését. Azon fiókok esetében, amelyek többször is megosztanak az alábbi kategóriákba sorolható félretájékoztatást, a tartalmaikra a jelen szabály szerint alkalmazott szabálybetartatási intézkedések mellett csökkenthetjük a tartalmaik terjesztését, korlátozhatjuk a hirdetési lehetőségüket, és el is távolíthatjuk őket a platformjainkról. Itt olvashatsz bővebben arról, mi történik, amikor a Meta tartalmat távolít el.
Irányelvek
Félretájékoztatás, amelyet eltávolítunk:
A következő típusokba sorolható félretájékoztatást eltávolítjuk:
I. Fizikai bántalmazás vagy erőszak
Eltávolítunk minden olyan félretájékoztatást, illetve ellenőrizhetetlen híresztelést, amely szakértő partnereink megállapítása szerint feltehetően közvetlenül növeli a fenyegető erőszak vagy fizikai bántalom kockázatát. A félretájékoztatás a meghatározásunk szerint olyan tartalom, amelynek állítását egy mérvadó külső fél hamisnak minősíti. Az ellenőrizhetetlen híresztelés a meghatározásunk szerint olyan állítás, amelynek forrása szakértő partnereink szerint rendkívül nehezen lenyomozható vagy lenyomozhatatlan, amelyhez nem tartoznak hiteles források, amelynek megcáfolásához nem áll rendelkezésre elegendő konkrétum, illetve ahol az állítás túlságosan hiteltelen vagy irracionális ahhoz, hogy hihető legyen.
Tudjuk, hogy a jóindulatúnak tűnő félretájékoztatás bizonyos körülmények között hozzájárulhat a nem online jellegű ártalom kockázatához, beleértve az erőszakkal való fenyegetést is, amely növelheti a halál, a súlyos sérülés vagy az egyéb fizikai bántalom kockázatát. Egy globális hálózat keretében olyan civil szervezetekkel (NGO-kkal), nonprofit szervezetekkel, humanitárius szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel dolgozunk együtt, amelyek szakértői információkat képesek biztosítani a helyi dinamikát illetően.
Azokban az országokban, ahol a társadalmi erőszak fokozott kockázata áll fenn, proaktív módon együttműködünk helyi partnerekkel, hogy megértsük, melyek azok a hamis állítások, amelyek direkt módon hozzájárulhatnak a közvetlenül fenyegető fizikai bántalom kockázatához. Ezt követően arra törekszünk, hogy azonosítsuk és eltávolítsuk a platformunkról az ilyen állításokat tevő tartalmakat. Helyi szakértőkkel egyeztetve például eltávolíthatjuk azokat a környezetükből kiragadott médiatartalmakat, amelyek hamisan állítják, hogy erőszakos cselekményeket, erőszak áldozatait vagy elkövetőit, fegyvereket, illetve katonai eszközöket ábrázolnak.
II. Ártalmas egészségügyi félretájékoztatás
Vezető egészségügyi szervezetekkel konzultálunk, hogy azonosítsuk az olyan egészségügyi témájú félretájékoztatást, amely feltehetően közvetlenül hozzájárulhat a közegészség és a közbiztonság veszélyeztetéséhez. Egészségügyi témájú ártalmas félretájékoztatás miatt többek között a következőket távolítjuk el:
  • Az oltásokkal kapcsolatos félretájékoztatás. Eltávolítjuk az elsősorban oltásokról szóló félretájékoztatást, ha a közegészségügyi hatóságok arra a következtetésre jutnak, hogy az információ hamis, és feltehetően közvetlenül hozzájárul az oltás elutasításához. Ezek az alábbiak:
    • Az oltások autizmust okoznak (pl. „A védőoltások megnövekedett száma miatt van ma annyi autista gyerek.”)
    • A védőoltások bölcsőhalált okoznak (pl. „Nem tudtad, hogy a védőoltások bölcsőhalált okoznak?”)
    • A védőoltások olyan betegséget okoznak, amely ellen védeniük kellene, vagy növelik a valószínűségét annak, hogy a beoltott személy elkapja a betegséget (pl. „A védőoltás valójában növeli a valószínűségét annak, hogy elkapd a betegséget, mert benne van a betegség egyik vírustörzse. Légy óvatos!”).
    • A védőoltások vagy összetevőik halálosak, toxikusak, mérgezőek, károsak vagy veszélyesek (pl. „Nyugodtan oltasd be magad, ha nem bánod, hogy méreg kerül a szervezetedbe.”).
    • A természetes immunitás biztonságosabb, mint a védőoltással szerzett immunitás (pl. „Biztonságosabb megfertőződni a betegséggel, mint védőoltást kapni.”).
    • Veszélyes rövid időn belül több védőoltást kapni, még akkor is, ha az ütemterv az orvosi ajánlást követi (pl. „Soha ne engedd, hogy egyszerre több védőoltást adjanak be neked, mert az veszélyes – akármit is mond az orvosod!”).
    • A védőoltások nem előzik meg hatásosan azt a betegséget, amely ellen védeniük kellene. A Covid19, az influenza és a malária elleni védőoltások esetében azonban nem távolítjuk el az olyan állításokat, amelyek szerint ezek a védőoltások nem előzik meg hatásosan az ilyen vírusokkal való megfertőződést. (Példák: Eltávolítjuk: „A gyermekbénulás elleni védőoltás egyáltalán nem akadályozza meg, hogy elkapd a betegséget.” Eltávolítjuk: „A védőoltások valójában egyáltalán nem akadályozzák meg, hogy elkapd a betegséget.” Megengedjük: „A védőoltás nem akadályozza meg, hogy elkapd a Covid19-et, ezért kell továbbra is fenntartanod a közösségi távolságtartást és maszkot viselned mások közelében.”
    • A kanyaróba nem lehet belehalni (további információt/kontextust igényel). (Pl. „Ne aggódj amiatt, hogy elkapod a kanyarót. Ez a betegség sohasem halálos.”)
    • A C-vitamin az oltással azonos hatékonyságú az olyan betegségek megelőzésében, amelyekre az oltásokat kifejlesztették.
  • Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során. Közegészségügyi vészhelyzet esetén eltávolítjuk a félretájékoztatást, ha a közegészségügyi hatóságok arra a következtetésre jutnak, hogy az információ hamis, és valószínűleg közvetlenül növeli a fenyegető fizikai bántalom kockázatát – például növeli annak a kockázatát, hogy bizonyos emberek valamilyen ártalmas betegséget elkapnak vagy terjesztenek, illetve elutasítják a kapcsolódó védőoltást. A globális és a helyi egészségügyi hatóságokkal együttműködve azonosítjuk a közegészségügyi vészhelyzeteket.
  • Egészségügyi problémák ártalmas csodagyógymódjainak népszerűsítése vagy támogatása. Ide tartoznak azok a kezelések, amelyek javasolt alkalmazása egészségügyi szempontból valószínűleg közvetlenül hozzájárul a súlyos sérülés vagy a halálozás kockázatához, és a kezelésnek nincs legitim egészségügyi felhasználása (pl. fehérítő, fertőtlenítőszer, fekete kenőcs, marónátron).
III. Szavazásba vagy népszámlálásba való beavatkozás
A választások, illetve a népszámlálás integritásának megőrzése érdekében eltávolítunk minden olyan félretájékoztatást, amely vélhetően közvetlenül növeli annak kockázatát, hogy az emberek részvételét érintő beavatkozás történik. Ide tartoznak a következők:
  • Félretájékoztatás a választáshoz vagy a választói regisztrációhoz, illetve a népszámlálásban való részvételhez kapcsolódó dátumokról, időpontokról, helyszínekről és módszerekről.
  • Félretájékoztatás a szavazásra jogosultak köréről, a szavazás feltételeiről, az érvényes szavazat feltételeiről, illetve arról, hogy milyen információkat vagy anyagokat kell megadni a szavazáshoz.
  • Félretájékoztatás arról, hogy egy jelölt indul-e vagy sem.
  • Félretájékoztatás arról, hogy ki vehet részt a népszámláláson, illetve milyen információkat és anyagokat kell megadni a részvételhez.
  • Félretájékoztatás a népszámlálásban való kormányzati részvétellel kapcsolatban, adott esetben ideértve azt, hogy az egyén népszámlálási információit megosztják más (a népszámlásban nem érintett) kormányzati szervvel.
  • Hamis vagy ellenőrizetlen állítások arról, hogy az Egyesült Államok Bevándorlási és Határellenőrzési Hivatala (ICE) jelen van valamely szavazási helyszínen.
  • Annak kifejezett hamis állítása, hogy az emberek elkapják a Covid19-et (vagy más fertőző betegséget), ha részt vesznek a szavazási folyamatban.
  • Egy választási hatóság ellenőrzése szerint hamis állítások valamely egyesült államokbeli szavazási helyszínen tapasztalható olyan aktuális körülményekről, amelyek lehetetlenné tennék a szavazást.
Emellett további szabályaink is vannak, amelyek az erőszakra való felhívásra, a jogellenes részvétel előmozdítására és a választásokba való összehangolt beavatkozásra vonatkoznak – ezeket közösségi alapelveink más szakaszai szabályozzák.
A következő tartalmaknál tájékoztató címkét állítunk be:
Manipulált média
A médiatartalmak szerkesztése különböző módokon lehetséges. Ezek a változtatások sok esetben jóindulatúak – ilyen például a tartalom művészi okokból történő kivágása vagy lerövidítése, vagy zene hozzáadása. Más esetben a változtatás nem ennyire egyértelmű, és félrevezető lehet.
  • Digitálisan létrehozott vagy módosított, potenciálisan félrevezető tartalmak. A közösségi alapelveket egyébként nem sértő tartalmak esetében a tartalom felületén tájékoztató címkét állíthatunk be – vagy elutasíthatjuk a hirdetésként benyújtott tartalmat –, ha a tartalom olyan, digitálisan létrehozott vagy módosított fotórealisztikus kép vagy videó, illetve valósághű hangzású hangfelvétel, amelynél különösen nagy az emberek jelentős félrevezetésének kockázata valamilyen közérdekű kérdésben.
Felhasználói élmények
Itt találsz néhány példát a szabályaink betartatásával kapcsolatos felhasználói élményre a Facebookon. Olvashatsz például arról, mi történik, amikor jelentesz valamit, aminek szerinted nem kellene a Facebookon lennie, vagy amikor a közösségi alapelveink megsértéséről tájékoztatunk, illetve mikor jelenik meg figyelmeztető képernyő bizonyos tartalmak fölött.
Megjegyzés: Folyamatosan fejlődünk, ezért előfordulhat, hogy az itt látottak kis mértékben eltérnek a jelenlegi gyakorlatunktól.
FELHASZNÁLÓI ÉLMÉNY
Bejelentés
FELHASZNÁLÓI ÉLMÉNY
Bejelentés utáni kommunikáció
FELHASZNÁLÓI ÉLMÉNY
Az eltávolítási folyamat
FELHASZNÁLÓI ÉLMÉNY
Figyelmeztető képernyők
Szabályaink betartatása
Szabályaink világszerte azonosak, és mindenkire érvényesek a Facebookon.
Ellenőrzést végző csoportjaink
Több mint 15 ezer ellenőrzést végző munkatársból álló nemzetközi csoportunk dolgozik nap mint nap azon, hogy megőrizze az emberek biztonságát a Facebookon.
Az érdekeltek bevonása
Külső szakértők, kutatók, civil szervezetek és közpolitikai szabályalkotók segítik észrevételeikkel a Facebook közösségi alapelveinek megalkotását.
Segítség félretájékoztatás ügyében
Megtudhatod, mit tehetsz, ha olyasmit látsz a Facebookon, ami nem felel meg a közösségi alapelveinknek.
A Súgóközpont felkeresése