Külső érintettek véleményeinek összegyűjtése
FRISSÍTVE 2023. JAN. 18.
A Meta tartalomszabályozási érintettek bevonásával foglalkozó csapata együttműködik a civil társadalmi szervezetekkel, a tudományos közösség tagjaival és más véleményvezérekkel, hogy ismereteket és tapasztalatokat gyűjtsön tartalmi szabályaink kidolgozása során. Belső csapatainkkal azon dolgozunk, hogy az érintettek visszajelzéseit beépítsük a szabályalkotási eljárásba. Célunk az, hogy olyan szabályokat hozzunk létre, amelyek az inkluzív érintetti kör széles körű hozzájárulását tükrözik.
Gyakran kérdezik tőlünk, hogy az érintettek bevonása hogyan segít a tartalmi szabályaink kialakításában. Íme néhány példa:
1. BEVONÁS A KÁROS SZTEREOTÍPIÁK KAPCSÁN
A Meta a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályánakrészeként létrehozott egy szabályt a káros sztereotípiák eltávolítására. Az érintettek bevonása segített a tartalmi szabályokért felelős csapatnak létrehozni egy keretrendszert ezeknek a sztereotípiáknak a feltérképezésére és kezelésére. Csapatunk globális érintettekkel, köztük a gyűlöletbeszéd tudományos szakértőivel, szociálpszichológusokkal, történészekkel és civil szervezetekkel konzultált különböző területeken, például a kifejezés szabadsága terén. Az érintettek segítettek megérteni a történelmi diszkrimináció és a kisebbségi státusz fontosságát a sztereotípiák kialakulásában. A szakértők azt is kiemelték, hogy a káros sztereotípiák miatt az emberek nem érzik magukat biztonságban a nyilvánosság előtt, és ezek akadályozzák őket abban, hogy állampolgárként részt vegyenek a társadalomban.
2. GYŰLÖLETBESZÉD: TÁMADÁSOK EMBEREK, ILLETVE ESZMÉK ELLEN
A gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályunk középpontjában az emberek elleni támadások állnak. Ezzel szemben szabályaink értelmében általában engedélyezzük az eszmék, gondolatok, gyakorlatok, hiedelmek és intézmények elleni támadásokat, azzal a céllal, hogy lehetővé tegyük az ilyen témákkal kapcsolatos széles körű vitát. Érintettek és felhasználók véleménye szerint azonban ha lehetővé teszik az emberek számára, hogy kritizáljanak és támadjanak egy olyan intézményt vagy eszmét, amely szorosan kapcsolódik egy bizonyos védett jellemzővel rendelkező emberekhez, az adott körülmények között kárt okozhat – beleértve potenciálisan az erőszakot és a megfélemlítést is. E visszajelzés nyomán szabályalkotást kezdeményeztünk a gyűlöletbeszédre vonatkozó alapelvek vonatkozó területén. Széles körben bevontuk a tudományos közösségi tagjait és civil szervezeteket, többek között a veszélyes beszéd és az atrocitások megelőzésének szakértőit, emberi jogi szakembereket, a személyes identitás kérdéseit tanulmányozó szociálpszichológusokat, a véleménynyilvánítás szabadságának támogatóit, valamint vallási és nem vallási világnézeteket képviselő csoportokat. Átdolgozott szabályunk értelmében bizonyos körülmények között eltávolítunk „olyan tartalmakat, amelyek védett tulajdonságokhoz kapcsolódó eszméket, intézményeket, fogalmakat, gyakorlatokat vagy hiedelmeket támadnak, és amelyek valószínűleg hozzájárulnak közvetlenül fenyegető fizikai károkozáshoz, megfélemlítéshez vagy diszkriminációhoz az adott védett tulajdonsággal bíró emberekkel szemben”. Lásd a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályunk vonatkozó szakaszát, amely további információt és/vagy kontextust ír elő a szabályérvényesítéshez.
3. AZ ÁLLAMI MÉDIAKONTROLL MEGÉRTÉSE
Az állami médiakontrollal kapcsolatos szabálydefiníciónk kidolgozásához a média, a kormányzatok és az emberi jogok területének nemzetközi szakértőivel konzultáltunk. Ezek a vélemények kulcsszerepet játszottak annak megértésében, milyen módokon gyakorolhatnak szerkesztőségi kontrollt a kormányzatok bizonyos médiumok fölött. Kapcsolatba léptünk a sajtószabadság néhány vezető hangjával, köztük a Riporterek Határok Nélkül szervezettel, a Nemzetközi Médiatámogatási Központtal, az Európai Újságírói Központtal, az Oxfordi Egyetemmel, a Közép-európai Egyetem Média-, Adat- és Társadalomtudományi Központjával (CMDS), az Európa Tanáccsal, az UNESCO-val, a Globális Médiafejlesztési Fórummal (GFMD), az Afrikai Médiakiválósági Központtal (ACME) és az SOS Support Public Broadcasting Coalition szervezettel – hogy csak néhányat említsünk. Tudjuk, hogy a kormányok továbbra is különböző finanszírozási mechanizmusokat használnak a média ellenőrzésére, de ez önmagában nem ad teljes képet a helyzetről. Ezért az „állami ellenőrzés alatt álló média” fogalmáról alkotott meghatározásunk túlmutat a puszta pénzügyi ellenőrzés vagy a tulajdonjog értékelésén, és magában foglalja a kormány által gyakorolt szerkesztői ellenőrzés értékelését is.
4. FELNŐTTEK SZEXUÁLIS KIZSÁKMÁNYOLÁSA
Az érintettek fontos észrevételekkel segítették a felnőttek szexuális kizsákmányolására vonatkozó szabályunk kialakítását. Például a szexuális zaklatás felnőtt áldozatait azonosító tartalmakra vonatkozó megközelítésünk kidolgozásakor olyan esetekben, amikor a támogatók osztják meg az áldozatok történeteit vagy erősítik fel a hangjukat, széles körű együttműködést folytattunk a szabály által érintett tudósokkal és civil szervezetekkel, többek között újságírókkal, jogtudósokkal, feminista és kampányoló aktivista csoportokkal, valamint nőjogi civil szervezetekkel. Ezek az együttműködések segítettek egy olyan szabály kialakításában, amely arra törekszik, hogy hangot adjon a társadalmi mozgalmaknak és a tudatosító kampányoknak, miközben tiszteletben tartja az áldozatok méltóságát és magánéletét.
5. AZ EMBERI KIZSÁKMÁNYOLÁS PROBLÉMÁJÁNAK KEZELÉSE ÉS A MENEDÉKKÉRŐK JOGAINAK TISZTELETBEN TARTÁSA
Az emberi kizsákmányolásra vonatkozó szabályunk már régóta tiltja a felhasználóknak az embercsempészeti szolgáltatásokat kínáló tartalmak közzétételét. Szabályaink azonban bizonyos engedményeket tesznek a csempészszolgáltatásokat kérő tartalmak esetében. 2021-ben felülvizsgáltuk a megközelítésünket külső érintettek bevonásával, többek között emberi jogi aktivistákkal, a nemzetközi bűnözés szakértőivel, ENSZ-ügynökségekkel és civil szervezetekkel, akik egy nehéz kompromisszumra hívták fel a figyelmet: míg a csempészszolgáltatások igénybevétele megkönnyítheti a platformjainkkal visszaélők számára, hogy kiszolgáltatott emberekre vadásszanak, az ilyen bejegyzések eltávolítása megakadályozhatja az embereket abban, hogy biztonságos helyet keressenek, vagy gyakorolják a menedékkéréshez való jogukat. Végül a szakértők segítettek eldönteni, hogy a felhasználóink jogainak tiszteletben tartása mellett enyhíthetjük-e a kizsákmányolás kockázatait azzal, hogy frissítjük az embercsempészeti szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályunkat, és tájékoztatót mellékelünk az eltávolításokról. Ez a külső szakértőkkel egyeztetve kidolgozott oldal részletes információkat tartalmaz az embereket menekültként és menedékkérőként megillető jogokról, valamint arról, hogyan kerülhetik el a kizsákmányolást.
6. ÉSZREVÉTELEK EGY VÁLSÁGSZABÁLYZATI PROTOKOLL KAPCSÁN
2022-ben közzétettük a Válságszabályzati protokollunkat (CPP), hogy kodifikáljuk a válságokra adott tartalomszabályozási válaszunkat. Az Ellenőrző Bizottság ajánlása alapján ez a keretrendszer segít felmérni az olyan válsághelyzeteket, amelyek egyedi szabályozási választ igényelhetnek. A Válságszabályzati protokoll kidolgozása során nemzetközi szakértőkkel konzultáltunk a nemzetbiztonság, a nemzetközi kapcsolatok, a humanitárius segítségnyújtás, a konfliktusmegelőzés és az emberi jogok terén; megvizsgáltuk, hogyan lehet megerősíteni a meglévő eljárásokat, illetve új összetevőket beemelni, például a válságba való belépés és az onnan való kilépés kritériumait. Az érintettek segítettek feltárni azokat a kulcsfontosságú jeleket, amelyeket használni kell annak meghatározásához, hogy a válság elért-e egy adott küszöböt. A globális érintettek politikai stabilitás szempontjából igen különböző régiókból osztották meg velünk nézőpontjaikat. Általánosságban elmondható, hogy az érintettek közreműködése segített biztosítani, hogy protokollunk gyorsabbá, szervezettebbé és méltányosabbá tegye a reagálásunkat egy-egy válsághelyzetben. További tudnivalókért látogass el ide és ide.
7. TÖMEGES BEJELENTÉSEK ÉS TÖMEGES ZAKLATÁS
A megfélemlítés és a zaklatás elleni küzdelem keretében széles körben egyeztettünk a tömeges bejelentések és a tömeges zaklatás által közvetlenül érintettekkel, beleértve a nőjogi aktivistákat, az LMBTQI+ közösség képviselőit, a kisebbségi csoportokat, az újságírókat, az emberi jogi aktivistákat és a közéleti személyiségeket. Az online zaklatást és az államilag támogatott befolyásolási műveleteket tanulmányozó szakértőkkel, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának támogatóival is konzultáltunk. Az érintettek elismerték, hogy mind a törvényes aktivizmus, mind a „brigading” néven is ismert tömeges bejelentések azonos online viselkedésben ölthetnek testet, például tömeges bejelentések, tömeges hozzászólások vagy a keresőcímkék visszaélésszerű használata formájában. Ezért azt javasolták, hogy az ilyen felhasználási esetek megkülönböztetéséhez fókuszáljunk a kontextusspecifikus tényezőkre, és összpontosítsunk a közzétett tartalom jellegére, az áldozatra gyakorolt hatásra és a viselkedés által történő offline károkozás lehetőségére. A kapott észrevételek segítettek kidolgozni a tömeges bejelentésekre és a tömeges zaklatásra vonatkozó szabályunk első változatát, amely a megfélemlítésre és zaklatásra vonatkozó szabályunk részét képezi.