A Meta által az érintettek bevonásakor követett elvek

FRISSÍTVE 2022. JAN. 26.
Az érintettek bevonása melletti elkötelezettségünknek része néhány kulcsfontosságú kérdés megválaszolása is, például: Hogyan dönti el a Meta, hogy kiket von be? Hogyan találunk releváns szakértőket? Hogyan biztosítjuk, hogy a veszélyeztetett közösségek hallathassák a hangjukat?
Nincs egyszerű képlet ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására. Kidolgoztunk azonban egy struktúrát és módszertant az érdekeltek bevonására, amelynek alapját három fő elv alkotja: inkluzivitás, szakértelem és átláthatóság.
Az érdekeltek bevonása tágítja a látókörünket, és inkluzívabb megközelítést tesz lehetővé a szabályalkotás terén.
Az érdekeltek bevonása révén jobban megérthetjük, hogy szabályaink milyen hatással vannak az emberekre és a szervezetekre. Amikor például tartalom eltávolításáról vagy meghagyásáról döntünk, ezzel befolyásoljuk az emberek egymással folytatott kommunikációját a Facebookon. Nem mindenki fog egyetérteni azzal, hogy hol húzzuk meg a határokat. De mindenképpen arra törekszünk, hogy megértsük a szabályaink által érintettek aggályait, akár egyetértenek a szabályainkkal, akár nem.
Különösen fontos, hogy meghallgassuk a perifériára került közösségekből érkező érintettek véleményeit. Ezért keressük a kapcsolatot az érintettek széles körével szerte a világon. Nem elég csak arra gondolni, hogy szabályaink hogyan érintik „általában az embereket”. Azt is meg kell értenünk, milyen hatást gyakorolnak azokra a személyekre, akik különösen veszélyeztetettek jogszabályi értelemben, illetve kulturális sajátosságokból, szegénységükből vagy más olyan tényezőkből fakadóan, amelyek miatt nem tudnak szót emelni jogaik védelmében.
Hatásunk kérdése számos módon visszaköszön. Miközben a szabályaink globálisak, nagyon személyes szinten gyakorolnak hatást az emberekre. Szabályalkotásunknak a kulturális érzékenységet, valamint a helyi kontextusok elmélyült megértését is tükröznie kell.
Az érdekeltek bevonásával különböző helyi ismeretekre és nézőpontokra is lelhetünk, és megismerhetünk a figyelmünket egyébként esetleg elkerülő véleményeket is a teljes politikai spektrumból.
Természetesen a „spektrum” fogalma sem mindig magától értetődő. Szabályaink sok esetben nem értelmezhetők a hagyományos, például a liberálistól a konzervatívig vagy a civil libertariánustól az erős állami beavatkozás mellett kardoskodóig terjedő politikai skálákon sem. A különböző érintettek azonosításához önálló kutatást végzünk, valamint kikérjük a Meta más szabályozási és kutatási szervezeti egységeinek tanácsait is.
Annak mérlegelésekor például, hogy a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szabályainkat hogyan alkalmazzuk a nemi megkülönböztetés bizonyos szóhasználataira, egyeztettünk tudományos szakértőkkel, a nők jogaiért és a digitális jogokért küzdő csoportokkal, valamint a szólásszabadság szószólóival is. Hasonlóképpen, amikor a felnőtt meztelenség és szexualitás ábrázolásával kapcsolatos szabályainkat a művészet kontextusában vettük górcső alá, családvédelmi szervezetek mellett művészek és múzeumi kurátorok véleményét is meghallgattuk. Az elhunyt személyek emlékoldallá tett profiljaira vonatkozó szabályaink felülvizsgálatakor beszélgettünk a digitális emlékezetet tudományos témaként vizsgáló kutatókkal csakúgy, mint hagyatéki kapcsolattartóként megjelölt Facebook-felhasználókkal, akiknek való életbeli tapasztalataik vannak ezzel a szolgáltatással kapcsolatban.
Érdekeltjeink feltérképezésekor azoknak a kisebbségi csoportoknak a meglátásaira is kíváncsiak vagyunk, amelyek világszerte hagyományosan háttérbe szorultak, amilyenek például a politikai okokból emigrálók vagy a vallási kisebbségek. A gyűlöletbeszéd tilalmával foglalkozó szabályunk felülvizsgálatakor például megnéztük, hogyan viszonyul ez a különböző viselkedési általánosításokhoz, és többek között a bevándorlók jogaiért harcoló szervezetekkel is egyeztettünk a témában.
Az érdekeltek bevonásával rengeteg szaktudást is be tudunk emelni szabályalkotási eljárásunkba.
Az érdekeltek bevonásáért felelős csapatunk kutatások alapján gyűjti be egy-egy szabályunk kiemelkedő szakértőinek véleményeit. Ez biztosítja, hogy szabályaink létrehozása a legújabb elméleti és elemzési eredmények, az empirikus kutatás és a legfrissebb online trendek figyelembevételével történjen. Az érdekeltek bevonásával nyert szaktudás lefedi a nyelvi, a társadalmi identitási és a földrajzi ismeretek széles tárházát, amelyek mind jelentős hatással vannak szabályainkra.
Szabályaink elválaszthatatlanul összekapcsolódnak számos komplex társadalmi és technológiai problémával, amilyen például a gyűlöletbeszéd, a terrorizmus, a megfélemlítés és a zaklatás, valamint az erőszakkal való fenyegetés. Néha iránymutatást kérünk azzal kapcsolatban is, hogyan egyensúlyozzunk a biztonság és a véleménynyilvánítás szempontjai között. Ilyen például a közszereplőket érintő véleménynyilvánításra vonatkozó szabályaink köre. Néha olyan speciális tudáshoz jutunk érdekeltjeinktől, mint például a nemzetközi emberi jogi alapelvek kapcsolata szabályainkkal, vagy a különböző megjelenített vélemények hatása a kiskorúakra.
Néha a felmerült kihívások még a megkérdezett szakértőink számára is újak. De a külső szakértők megkérdezése és véleményük felhasználása mindenképpen átgondoltabbá teszi szabályainkat.
Gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályunk például a támadások három szintjét különbözteti meg. A legsúlyosabb az 1. szint, amely erőszakra felszólító vagy a tárgyát emberi mivoltától megfosztó beszédet jelent más emberekkel szemben faji, etnikai vagy nemi hovatartozásuk, illetve más védett jellemzőjük alapján (például „Öljétek meg a keresztényeket!”). A 2. szintbe az alacsonyrendűségre, illetve megvetésre vagy undorra utaló kifejezések tartoznak (például „A mexikóiak lusták”). A 3. szint a kizárásra vagy elkülönítésre felhívó vélemények köre (például „Nőknek tilos a belépés!”).
Ezeknek a szinteknek a meghatározásával sikerül szabályainkat árnyaltabbakká és pontosabbakká tennünk. Abban is segítenek, hogy az ilyen vélemények legkártékonyabb szintjei ellen további védelmet állíthassunk hadrendbe. Például eltávolítjuk a bevándorlók ellen irányuló, az 1. szintbe tartozó gyűlöletbeszédet (például „a bevándorlók patkányok”), de a kiterjedt politikai diskurzus fenntartása érdekében meghagyjuk a kevésbé erőteljes véleményeket (például „a bevándorlók kerüljék el az országunkat”).
Az e területen folytatott szabályalkotási munkánk részeként egyeztettünk külső szakértőkkel – tudósokkal, a gyűlöletbeszédet kutató civil szervezetekkel, valamint csoportokkal a teljes politikai spektrumból. Ezeknek az érdekelteknek a bevonásával meg tudtunk győződni arról, hogy ezek a szintek kellően átfogóak, és illeszkednek az online és offline megfigyelhető viselkedési mintázatokhoz.
Az érdekeltek bevonása szabályainkat és szabályalkotási eljárásainkat is átláthatóbbá teszi.
Több száz érdekelttel való egyeztetést követően elmondhatjuk, hogy a bizalmat szabályalkotási eljárásunk nyílttá tételével tudjuk építeni. Minél nagyobb átláthatóságot tudunk biztosítani, érdekeltjeink annál inkább fogják közösségi alapelveinket jogosnak érezni. Az érdekeltek bevonásával kapcsolatos folyamataink átláthatósága szintén segít szabályaink – és azok betartatása – elfogadottságának növelésében.
Az érdekeltek bevonása azt is jelenti, hogy nyíltan beszélünk azokról a kihívásokról, amelyekkel a tartalmak moderálása szembesít bennünket, továbbá elmagyarázzuk mind szabályaink mögöttes indokait, mind a továbbgondolásukat szükségessé tevő szempontokat. A konzultációkon és elfogulatlan eszmecserén alapuló szabályalkotás révén viszont ezek a szabályok cserébe jobbak lesznek.